Miért nincsenek kínai sírok Magyarországon? 

Hová temetik az itt élő ázsiaiakat? 

Városi lenegda, hogy halott társaik papírjait továbbadják vagy valóság? 

A Bors kiderítette mi az igazság.

A magyar ember szemében az ázsiaiak annyira hasonlóak, hogy senki sem tudja őket megkülönböztetni őket, az alhalálozottakat be sem jelentik, és okmányaikkal új rokonok érkeznek az országba - mondja a városi legenda. A történet alapja az azóta megszűnt Havaria Press hírügynökség 2001-es információira épült. Ami szerint évente 110 kínai hal meg Magyarországon, közülük 100 kínai holtteste ismeretlenül eltűnik.

Mindenki tagad, kacsának tűnik minden!

A hír nem bizonyult igaznak, a hírügynökség visszavonta, sőt bocsánatot is kért a téves információk miatt. Viszont a mai napig fel- felbukkan, mint hír az interneten. A Spektrum TV Kicsi ország, kicsi Kí­na című dokumentumsorozatá­ban vá­laszt kaphatunk a kérdésre, amelyet a linkre kattintva megtekinthet.s

Valójában ez történik a kínai halottakkal Magyarországon

Szong Van­-jun az egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb magyarországi kínai üzlet­em­ber. Neki egy fél népligetnyi területe van Kőbányán, évi négymilliárdot adózik, kollegái, honfitársai Nagyfőnöknek szólítják.

- Én is ismerem a legendát, de elképzelhetetlennek tartom, hogy igaz lenne - mondta Szong úr. Szerinte a legtöbb nálunk élő kínai legfeljebb 50-60 éves, tehát öregség miatt kevesen halnak meg. Ha mégis ez történik, a család hazaküldi a hamvakat Kínába. - Egy ősi mondásunk szerint a lehulló levél mindig a gyökereihez érkezik - tette hozzá Szong úr.

Szong is tudja cáfolni a legenda másik részét, miszerint nincsenek kínai sírok és temetések a magyar temetőkben, temetőkertekben. 20 éve ugyanis elrabolták, meggyilkolták és feldarabolták a húgát. A rendőrség nem engedte Szongnak, hogy szerettét elhamvassza és hazaszállíttassa testvére hamvait, ezért Szong Jun-ping most is Budapesten a Fiumei úti sírkertben nyugszik, alig száz méterre a Kossuth-mauzóleumtól. A Nagyfőnök kínai szokás szerint kiviszi kedvenc ételeit a sírhoz, amely mellé füstölőt, kegyeleti papírokat helyez, illetve pénzt is éget az emlékhelynél, ha kilátogat hozzá.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy valóban igaz, hogy kevés kínai sírhely van Magyarországon, ez a már említett okokon túl azért is fontos információ, mert sok ázsiai polgár, ha érzi a halál közeledtét vagy ha már betgeskedik egyszerűen hazamegy meghalni, hogy ahol született ott találjon lelki békére.

Kevés a kínai sírhely?

A legtöbb kínai polgár a rendszerváltáskor érkezett hazánkba, az akkori 20-30-as éveiben járó generáció ma is legfeljebb 40-50 éves, így kisebb körükben a természetes halálozási ráta.

Ha egy ázsiai személy mégis Magyarországon hal meg, akkor családja a hamvakat hazaküldi Kínába.

Forrás:

https://www.borsonline.hu/aktualis/ez-tortenik-a-kinai-halottakkal-magyarorszagon/104792 2015.10.27. 07:00 H. Á.

https://www.sbs.com.au/topics/life/culture/explainer/funeral-customs-around-world