
Temetőlátogatás Jeruzsálem
A Hosszú és Tóth Temetkezés munkatársai számára nagyon fontos a folyamatos szakmai továbbképzéseken való részvétel és a rendszeres temetőlátogatások, ahol különböző országok, különböző kegyeleti kultúrájával ismerkedhetünk meg. Fontos számunkra, hogy minél feldolgozhatóbbá tudjuk tenni a gyászoló család számára a fájdalmas időszakot.
Azt hiszem Jeruzsálem városa olyan energiamezővel rendelkezik, amelyet egyszer az életben mindenkinek át kell élnie személyesen, ha teheti. A bibilia helyszínek csodálatosan szép környezete, tisztasága és atmoszférája magával ragadott minket. Nagyon érdekes volt a világ legrégebbi zsidó temetőjében sétálni, amely az Olajfák hegyén található. A hatalamas területen lévő kősírok látványa és az izraeli nép temetkezési szokásai még számunkra is megdöbbentőek voltak.
Magyarország temetkezési kultúrája véleményünk szerint világszinvonalú.
Látva különböző országok, különböző temetkezési hagyományait, illetve temetkezési szokásait, magabiztosan tudom állítani, hogy a Magyarországon lévő lelkismeretes és becsületes temetkezési vállalkozók temetési szertartásai megfelelő búcsúzást tesznek lehetővé a gyászoló családok számára.
Az Olajfák hegye Jeruzsálem óvárosától keletre húzódó, észak-déli irányú dombvonulat, amelyet a Kidron völgy választ el a jeruzsálemi Templom-hegytől.
Nevét az olajfa-ligetekről kapta, amely egykor fedte a dombot. A zsidó hit úgy tartja, hogy az utolsó ítélet a hegy alatt, a Jósafát-völgyben kezdődik, ezért temetkeztek az Olajfák hegyén és környékén évezredek óta.
A hegyen több keresztény templom és kolostor is található.
Nagyon érdekes, hogy a zsidó temetkezési hagyomány szerint nem koporsóban történik az elhúnyt eltemetése, hanem betekerve a testet fehér lepellel temetik el az ehúnytat. Minden évben csak egyszer látogathatják meg a szeretett elhúnytukat, amelyet egy a kősírra tett kő szimbolizál. A zsidó vallás szerint a kő nem hervad el, nem úgy, mint a virág. Ezzel is kifejezik, hogy a lélek örök.
Egyszerű gyakorlatias jelentése pedig ugyanaz mint magának a sírkőnek, amit azért raktak a sírra eredetileg, hogy megjelöljék, illetve hogy az állatok ne kaparják ki a holtestet.
Az utóbbi években elterjedt Magyarországon a szokás, hogy már rögtön a temetés után is már kavicsot tesznek a sírhantra. Ez a kis kavics természetesen nem helyettesíti a sírkövet, az kötelező mindenki számára állitani, rajta a héber nevével, a halálozási dátumával és szokás, hogy néhány dicsérő szót is véssenek rá.